Volt nálamnál már haragosabb Élet?
S haragudtam-e, vagy csak hitem tévedt?
Szívem vajon nem szent harang verője?
Vagyok csakugyan dühök keverője?
Kit mutatok s mit kutató szemeknek?
Nem csalom-e azokat, kik szeretnek?
Szeretem-e azokat, kiknek mondom?
Méltán gerjeszt haragot büszke gondom?
Ennen dühöm nem csak piros káprázat?
S azok forrók, kik közelemben fáznak?
Bolond tüzem alágyujt-e sziveknek?
Szeretnek-e, kik szerelmet lihegnek?
Csókos szám miért tör szitokba rögtön?
Nem tenyeremet rejti csak az öklöm?
Pótolnak-e életet élet-morzsák?
Érdemlem-e szánásnak csúnya sorsát?
Szabad-e engem hidegen megértni?
Szabad közönnyel előlem kitérni?
Gerjedt lelkemnek ki látta valóját?
Ki lát, szivem, sebes és örök jóság?
Istenülő vágyaimba ki látott?
Oh, vak szivű, hideg szemű barátok.
0 response:
Megjegyzés küldése