A Világ Végét az jelentette, hogy egy cég - aki Mansont utálta - beperelte a The Big Tea Company-t,
ami csődbe ment. Tea készletünket föléltük és elfogyott. Nem volt többé. A Világ Vége eljött.
Persze harcoltak az emberek egymással az utolsó Liptonok után... véres...véresen komoly harc dúlt Teaföldjén.
Manson így ódákat kezdett írni a teákról, meg az ő öngyilkosságukról.
Pl.: I Hang Up Myself With Myself, Oh My Bastard Tea, The Caramell Tea Comes From Your Tentacles
és mint a Tea God.
Az emberek egy része alternatív megoldásokat kerestek, de ezek borzalmasak voltak. Még az uránt is bevetették! Az emberek ettől mutálódtak. Így születtek meg a teáscsészekezű emberek.
Egyébként ez igen hasznos tud lenni, mert mindig van Nálad egy csésze -mert persze sose lehet tudni, mikor kínálnak meg egy jó kis sencha-val. :)
Manson vezetésével kialakult egy 120 ezres csoport, akik kaszát ragadtak és megmentették a Világot.
A Földön teával gazdag béke honolt.
Majd felébredtem. :D
Waking up!
Borzalmas hetet tudhatok magam mögött. Lehetőleg minden összejött, amit el akartam kerülni. Pénteken már úgy voltam vele, hogy lassan össze kéne szednem magamat, mert ez így nem állapot. Azaz de az, állapot, de én alapvetően nem vagyok ilyen negatív. Nagyon szerettem visszahallani, hogy mások mit mondanak róla: egy csaj aki mindig mosolyog, hülyéskedik, tele van energiával és nem hagyja, hogy bármi is letarolja. Nos ez egy ideje nincs így, de fenébe is! Én újra ezt akarom hallani és ezért tennem is kell! Nos úgy gondoltam, megengedek magamnak egy kis nihilt és nem gondolok semmire - mondjuk tény, hogy nem nagyon voltak gondolataim...ami meg volt, azok meg csak szavak voltak, mint azt itt is lehetett látni. Na de ez már mind elmúlt, múlt.Új hét, szünet kezdődik, vége, kész, ennyi. Nem érdekel, hogy vannak dolgok amiknek nem örülök és nem úgy vannak ahogy szeretném, de megpróbálom úgy alakítani az életemet, ahogy szeretném és ahogy én is és körülöttem mindenki boldog. Változtatok bizonyos dolgokon. Nem lesz egyszerű, de ma már mi az? :)
Szóval most próbálom összehozni az egyik életfilozófiám szerint az életemet... :)
Az ember boldogságához, kiegyensúlyozottságához 5 oszlopon át vezet az út. Család, munkahely, barátok, egészség és párkacsolat. Ha ezek közül, akár csak egyetlen egy is meginog... A többi is kezd összeesni és az egész ahogy van szétesik.
Imádom ezt az időt! Kellemesen fúj a szél, nincs meleg, se hideg. Egyszálpulcsi/kabát idő van. Süt a nap. Mosolyog az ég. A kis drogomat pedig folyamatosan adagolom: A ZENÉT!
Héten felhívom Fuxxiát, olyan rég beszéltünk és találkoztunk. Pedig itt lakik pár utcára. Valami jó kis "kiülünk a fűbe és dumálunk" dolgot kéne művelni. :)
Legnagyobb bánatomra, nem vagyunk örökéletűek, az idő pedig nem áll meg. Szóval a lehető legjobban ki kell használni az időnket, ami adatott.
Let's go!
voll mit fühlen
körbe körbe forogj körbe fejed szédül hajad röpül föld lassan lélegezz nézz szét s a kezed remeg
veszett fejek elnehezedve
semmi leer üres csönd vágy Hold éj szép vágy pad felejt szív fél s néz csöndben remél fél üres kutat tagad hull víz szabad kedves ne lenne nehéz hegy vég kép siluette fel s le selyem ég út dél remény kedvtelen újra zene erő ad majd elvesz nem elég keres fut kutat remél s felejt kér könny múlt álom kép találom fél csillag fény remény sekély reményvesztett kedvtelen üres mély hideg felejt zár s néz elszalad
egy gondolat bánt engemet
a boldogság elveszett
egy gondolat bánt engemet
a boldogság elveszett
Open Your Eyes # If I Could Fly
I think
I fell in love
with my city
De most komolyan. Mindig ez történik, ha kaotikus állapotban fotókat nézek Budapestről és ha a fejemben készítek képeket róla. Ouh, bárcsak lenne pénzem és akkor meg tudnám venni végre drága egyetlen Nikon fényképezőmet... Akkor most nem lennék rászorulva mások képeire. Az én saját műveimmel díszíthetném, kommentálhatnám a világomat. Na de visszatérve a mostani szerelmem tárgyára.
Mivel art-függő vagyok és szenvedélyesen gyűjtöm a képeket, everyday min. 5ször felmegyek deviantArt-ra. Ez az én paradicsomom. Áldás Rájuk! Ez az a hely, ahol mindenről találsz képet a legkülönbözőbb perspektívákban. Egészen véletlenül találtam egy képet Budapestről, ami úgy megfogott... Egy lengyel srác fotózta, mikor itt volt pár hetet az én szeretett városkámban. Azt mondta, hogy annyira megtetszett neki a város, hogy ha lenne rá lehetősége jönne ismét. Ami Őt igazán megfogta, az a város aurája. Igen, most lehet furcsán nézel, de igaza van.
Majd ha nem rohansz vagy ha épp mész át a hídon, a rakparton vársz a buszra vagy csak épp van egy felesleges 5 perced, nyisd ki a szemed!
First: NE az embereket nézd! Sajnos nagyon sokan azt mondják, hogy utálják ezt a helyet és el akarnak menni innen. Közben nem is veszik észre, hogy tulajdonképpen nem magával a várossal van bajuk, hanem azzal a társadalmi réteggel ami... hát nem a legjobb. (Most nem akarok erre kitérni. Szerintem mindenki érti mire gondolok...)
Second: Hallgass közben zenét! Igaz, ez nagyon tudja befolyásolni a kedvedet. De nekem mindig jót tesz. Nincs is jobb, mikor parkban leülsz és csak nézelődsz. Figyelj meg minden apró dolgot. Közben meg valami jó kis zene megy, ami feldob és optimistává, jókedvűvé tesz.
Third: Kapcsolj ki! Ne gondolj semmi, csak élvezd a jelent, a mostot, az akkort. Carpe Momento! Élvezd ki és légy nyitott!
Most lehet nagyon hülyének nézel és azt mondod, hogy te jó ég ez a csaj megzakkant, tuti valami szektás lett. :D Nem, nem szó sincs ilyenről. Csak vannak ilyen pillanataim. Eléggé kaotikus jellem vagyok...
Ahogy ma felkeltem és kinéztem az ablakon... Mosolyogtam. Az élet nehéz és olykor nagyon rossz, de emberek! Elárulok valamit, amit szeretünk elfelejteni: az élet rövid és sajnos nem élünk örökké -még ha annyira is harcolok ellene és szeretném az immortalityt. Nem jó, ha mindig csak a gondjainkkal foglalkozunk, rohanunk, szomorkodunk és romboljuk magunkat. Álljunk meg néha és dobjuk el az aggodalmainkat és ha nem is tartósan, de legalábbi egy picikét legyünk boldogok, nevessünk, élvezzük az életet!
Én próbálok eszerint élni. Sajnos sokszor elfelejtem, de ilyenkor mindig van valami apróság, ami eszembejuttatja.
Nos, mivel én nem vagyok író és szerintem nem sok tehetségem van az íráshoz, meglehet, hogy kicsit érthetetlenre sikeredett ez a post. De remélem azért el tudtok ugrani kicsit a földtől és átérezni a gondolataimat. :)
v4.2.1
Apró változás, de haladás ez is :) Megcsináltam fent a Logggggin-t... Így kényelmesebb nekem is a bejelentkezés :P Meeeeg köszönthetjük köreinkben III. Alphonso-t, a vadászgörényt. =D Kattints rá, ha szimpatikus vagy neki, produkálja magát. :P
Music: Duality - Slipknot /Live
Music: Duality - Slipknot /Live
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
